SoNka

Szülővárosom, már a Tatárjárás előtt is létezett. A 13-14.században az uralkodóként élő Kőszegi család birtokolja a várat. A Város annak a családnak a nevét őrzi aki két é

vszázadon keresztül a

birtokosa volt, a 15. században. A híres család utolsó sarja ... Orsolya, akit 9 évesen fiúsítottak, Szapolyai János engedélyével, így az országban a legtetemesebb vagyonra tesz szert.

A török megszállás alatt, Szigetvár eleste után, a Balaton és a Dráva közti főkapitányság székhelyévé vált. A16.században a híres bajvívó Thury György volt a várkapitány.

1600-ban török kézre került és csak 90évvel

később sikerül visszafoglalni Batthyány II. Ádámnak.

A 19.század közepén 13000 lakosa van ez a legnépesebb és leginkább polgárosodott város a megyében. Az 1848-as forradalom híre itt aratta a legnagyobb sikert, elfogadták a 12

pontot és magalapították nemzetőrséget. Jellasics ellenállás nélkül foglalja el a várost és osztrák önkényuralom alá kerül.

A kiegyezést követően a város gazdasága felélénkül, jó földajzi fekvése miatt vásárközponttá alakul, ezért err

e tervezik a vasutat. A vasútmegépülése után folyamatos fejlődésnek indul a város, megjelennek a bankok, és az ipari fejlődés is megindul. Többek között gépgyár, sörgyár, téglagyár, kefegyár, szeszgyár...

A korábbi "sárfészek" 1864-ben 18.000 lakosú 57 utcás várossá növekszik, majd 1910-ben eléri a 28.000 főt. 1870-től elkezdődik az utak téglával való burkolása, majd a század végén kigyullad a villany.

Sajnos ez a jelentős fejlődés megakad az I. világháború miatt, és még utánna is nehez

en tér magához. Bár az igazi csapást a II. VH hozza meg, a pusztulás szélére sodorja a várost.

nagy szegénység félelmet és ellenszenvet váltott ki a lakosságból.

Az 1950-es évek diktatúrája, valamint a romló kapcsolat a szomszédos Jugoszláviával nagyon rosszul érinti a várost. Csökkent a forgalom, megállt a fejlesztés. Az 1956-os magyaro

rszági megmozdulások hatására itt is megalakult a nemzeti bizottság. Az 1960-as évekbenkibontakozó Kádár rendszer "puha diktatúrájával"

reformjaival és az életszínvonal emelésével viszonylag hamar nyugalmat teremtett. A viszonylag szabadabb légkör, az általános gazdasági növekedés fellendülést h

ozott.

A rendszerváltás után

megyei jogú város lesz.

Azt még szeretném hozzáfűzni, hogy napjainkban sajnos ez az ipari- és vásárijelleg szinte teljesen eltűnt. A gyárak csekély kivétellel bezártak, talán egyedül a bútoripar, ami számottevő, illetve a Tungsram, azaz mai nevén GE (bár itt is folyamatos leépítések vannak). Azáltal, hogy a gyárak megszűntek, rengeteg kis- és nagyvállalkozó csődölt be, illetve a vásárok, piacok nagy része is megszűnt. (

SoNka

Tudom kicsit furán hangzik, főleg ha végigolvasod a bejegyzést de ha figyelsz rájöhetsz miért adtam ezt a címet, ennek a jegyzetnek.
Még a 80-as évek közepén történt, hogy megszülettem, abban a városban, ahová a "gőzős is mindig megy". Itt tanultam járni, beszélni, később pedig az iskolákat is itt végeztem. Hű voltam hozzá több mint húsz éven át, pár hétnél tovább nem fordítottam neki hátat, bár soha nem voltam vele elégedett!
Elég jól ismerem történelmét, kultúráját, vigyáztam rá, de Ő mégis "cserbenhagyott"!!!
A megélhetést nem tudta biztosítani számunkra, vagyis nem volt munkám, ami hosszú távon nem életszerű!
Így, a kockás batyut a vállamra téve nemcsak a várost, de az országot is elhagytam egy időre!
Nem volt se jó- se rossz a "Sógoroknál", de megismerkedtem egy új igen erős érzéssel, a HONVÁGGYAL! Soha életemben nem gondoltam volna, hogy így tud hiányozni egy ország, egy város ...! Maradtam volna kedves komáinknál tovább is, mint négy hónap (persze csak anyagi megfontolásból), de nem találtam további munkát. (amiben valószínű szerény nyelvtudásom is közrejátszott)
Ekkor kezdtem körbenézni magyar honban, ami éppen, hogy csak magyar, ezért is hívják a hűség városának. Akkor úgy gondoltam lehetőségek tárháza nyílik meg előttem, bár az igaz, az otthoni viszonyokhoz képest tényleg dömping volt.
Sajnos a szakmámban így se tudtam elhelyezkedni, mivel a szezon végén jártunk. Végül, azért mégis sikerült egy egészséggel kapcsolatos melót találnom, egy Vitaminboltba, eladónak.

Most, miként elmondtam mi közöm a két városhoz mondok is róluk néhány szót, hogy rájuk ismerjetek, ha eddig nem sikerült volna:

Váltáska

Amikor elkezdtem írni ezt a naplót túl sok ötletem volt. Mindig rengeteg gondolat cikázik a fejemben, és nem is sejtettem, hogy ilyen nehéz leírni, összeszerkeszteni, olvashatóvá tenni a történeteket és tényeket.
Ezért is írtam ritkán eddig.
Az elmúlt pár hétben elég sok változás történt az életemben (majd később úgyis kiderül), és ezek hatására, vagy sem, de szeretném rendszeressé tenni a blogot.
A téma, természetesen "ez a cudar világ", megspékelve szerény életem főbb mozzanataival.
Remélem elgondolkodtató és egyben szórakoztató olvasmányt tudok készíteni minden olvasónak!

A nyelvtani hibákért elnézést kérek, tudom nem beszélni jól magyart! hehe :-)
Ha bármi észrevételetek, véleményetek van kérlek jelezzétek!

Előre is köszönöm, egyben kellemes olvasást és időtöltést kívánok mindenkinek!!!

A válságot is mosolyogva kell túlélni!!!

Nahát igen már hónapok óta mást sem hallani a sajtóból csak hogy válság így- válság úgy, a munkanélküliség x ezer számmal nőtt, egyre rosszabb az emberek megélhetése.... és így tovább.
Eközben a "világ nagyurai", és természetesen "országunk vezérei" is, válságkezelő csúcsokat tartanak, (persze azt senki sem kérdi és mondja, hogy mindez mennyibe kerül), és szemmel láthatóan igen jól érzik magukat.
Ami természetesen nem is baj, mert ennyi negatív és szomorú hír mellett számomra tiszta felüdülés egy- egy ilyen képet látni, és tanácsolnám mindenkinek hogy kövessék a mellékelt ábrát, bármennyire is fáj, mert igenis ezzel tudjuk megmutatni, hogy bármit tesznek velünk akkor is túlélünk!!!!

És ezt MOSOLYOGVA tesszük!!!

„Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kiből kicsordul minden szeretet
Kinek lelke élettől vidám,
Ki himnuszt zeng az ég hajnalán
Ki minden könnyből virágot szakaszt,
Minden sziklából szivárványt fakaszt.
Az élet útján győztesen robog,
Csak az tud élni: KI MINDIG MOSOLYOG!”